Maminbaba
Miért ne állj meg egy gyereknél?
Egy kis bátorítás az egy gyermekes és a másodikkal várandós ismerősöknek.
Két gyermekem van, hármat szeretnék (a férjem többet, négyig meri bevallani). A három gyerek vállalását már házasságunk hajnalán alapnak tekintettük. Így álltam hozzá az elsőszülött, Panni csecsemőkora idején, amikor jöttek a nehezebb időszakok (fogzás, mozgásfejlődés, szeparációs szorongás, mostanság pedig a dackorszak), és sűrűsödtek a sötét felhők a fejem felett. "Ez még semmi, majd ha három lesz..." - érdekes módon ez a gondolat kicsit segített a hajamnál fogva kirángatni magam a gödörből.
De a legjobban a két gyerektől féltem. Mert egy gyerek ugye csak EGY gyerek, egy figyelem, egy gond. Ha pedig három van, akkor már rutinból tolod. De kettő? Amikor már épp beletanultam az elsőbe, most hirtelen kezdődik minden elölről, ráadásul új utakon, hiszen a második más nemű, más természet. Szóval féltem. Nem kicsit.
Öt hónap telt el azóta, hogy négyesben lettünk. Amikor Samu érkezése előtt nem sokkal az utcában egy ismerős anyukával találkoztam és kérdezősködtem (két év körüli különbséggel szülte a másodikat, nálunk két és fél év van köztük), azt mondta 8 hét után, hogy már látja az alagút végét... Akkor azt gondoltam, ez nem is rossz részidő. Most, öt hónap után határozottan kijelenthetem, hogy nálunk NEM VOLT ALAGÚT. Nem kellett a fényt keresni. Mindvégig ott volt velünk.
Ha egygyermekes anyuka vagy (mondjuk van egy 1-2 éves totyogód, vagy nagyobb kisgyermeked), és szeretnél testvért, de félsz az újjászülető nehézségektől, akkor neked szól ez az írás. Ha csak nincs valami nyilvánvaló egészségügyi kockázat, anyagi nehézség stb., akkor azt mondom, ne aggódj előre.
És akkor a lényeg, a teljesség igénye nélkül: hogy miért ne állj meg egy gyereknél?
- Mert már van egy csomó ismereted. Tudod, milyen a szülés, mi az a növekedési ugrás, mekkora szívás a kólika, a hasfájás, és mi az ellenszerük, milyen érzés a szoptatás és mit jelent az, hogy igény szerint, hogyan kell kutyulni a tápszert, hogyan pürésítsd az almát, mivel jár a fogzás, hogyan zajlik a mozgásfejlődés, merre van a játszótér, hogyan kell hordozni / pelenkázni / öltöztetni / hisztis gyereket megnyugtatni.
- Mert már megvannak a kommunikációs csatornáid. Ismered a háziorvost, a babacipőbolti eladót, ha költöztetek, akkor a sarki fűszerest, a nőgyógyászt, a babamasszőrt, a dévényest, a szoptatási tanácsadót, a babaúszás oktatót, a hordozási tanácsadót, a játszótéri családokat, a házhoz jövő kozmetikust/fodrászt/pedikűröst (vagy kitapasztaltátok a megfelelő időpontot a régivel). Ismered a legjobb kismamás blogokat, újságrovatokat, beszerezted a legjobb könyveket, amiket újraolvashatsz.
- Mert már megtaláltad a közösséged. A barátok elköltöztek, más témákban mozognak, saját családot alapítottak, és Te magadra maradtál. De mostanra rájöttél, hogy az internet jó barátunk, és sok-sok baba-mama közösségre lelhetsz. Három éve, a lányom születésekor számomra Debrecenben nem volt értelmes elfoglaltság az újkerti kismamaklubon, a Ringatón és a jógán kívül. Azóta gomba módra szaporodnak a változatos érdeklődésű közösségek, a Maminbabától a mosipelus klubokig. Ha még nem tetted, élhetsz a lehetőségekkel!
- Mert már nem jár nagyobb beruházással. Megvan a babakocsi, autósülés, hurci, bébiőr, szopipárna, szopifotel, zenélő körforgó, mellszívó, ágynemű, bundazsák, etetőszék, rugós hinta, orrszívó, kiságy, kismotor, műanyag evőeszközök, párásító, bicikliülés, tengernyi játék megfelelő tárolókkal, a gyerekszoba berendezve. A gyerekruhatárat csak kicsit kell az újszülötthöz hozzáigazítani, még ha más nemű is (és hidd el, egy fiúbaba vígan fel fog nőni attól, hogy rózsaszín a tapéta). Csak egy új ágy kell, az is a nagynak.
- Mert már tudod, hogy lehet kevés alvással is élni. Meg úgy is lehet, hogy mindenki beteg. És közben apa hatig dolgozik, vagy külföldi útra ment. A nagyi meg épp a másik unokánál van. Sorolhatnám a nehézségeket - mindegyikkel találkoztál már.
- Mert nem neked kell a kicsit szórakoztatni. Végül is erre van a nagytesója. Úgy néz majd rá, mint az Istenre.
- Mert már rátaláltál az anyai kompetenciáidra. Rég túl vagy már a munka utáni sóvárgáson, önmagad megtalálásán, a gyermekágyi depresszión (ami így vagy úgy, de mindenkinél jelentkezik). Netán már vissza is mentél dolgozni, és rájöttél, hogy ott sincs kolbászból a kerítés (még ha ebédidő van is). Elhelyezted magad a családodban, tudod, mit jelentesz a gyerekednek, a férjednek, és mostanra talán újra nőnek érzed magad az anyaságod mellett.
- Mert már apa is rátalált az apai kompetenciáira. Eleinte talán nehezen rázódott bele, nem vállalta a pelenkázást, nem tudott segíteni éjszakánként, aggódva figyelte, mikor omlasz össze és válsz házisárkánnyá. A tehetetlenséget nála is felváltotta a közreműködés, megtalálta a helyét a családban, játszótérre megy, gyereket dobál, mesét olvas, és úgy egyáltalán: olyan dilis hülyeségeket talál ki a picúr szórakoztatására, amit csak egy férfi tud. Mindezt egy kedves gyerekkacajért. És Te nagyon hálás vagy.
- Mert már van napirendetek. Számomra talán ez jelenti a legnagyobb könnyebbséget. Megvan, hogy napon belül mi után mi következik, mikor és hogyan eszünk /fekszünk / játszunk, a kicsit pedig hozzáigazíthatod.
- Mert kijavíthatod a régi hibáidat. Az elsőszülött körüli bizonytalanság és kimerültség, és persze az óriási szeretet-flash elhomályosítja az elménket. Most újraértékelheted a régi szokásokat.
- Mert már mersz segítséget kérni. Nincsenek illúzióid, és már tudod, hogy nem vagy robot. Kell a pihenés, a feltöltődés, a kikapcs. És mostanra meg is találtad a módját, hogyan kérj magadnak egy kis én-időt a szeretteidtől. Hisz tudod: "Ahol a királynő boldog, ott az egész birodalomban boldogság van".
- Mert már tudod, hogy a házimunka megvár. Van egy másik találó mondás: "Aludj, amikor a baba alszik. Egyél, amikor a baba eszik. Vasalj, amikor a baba vasal." Kitapasztaltad, mi az, ami feltétlenül szükséges a családod működéséhez, és mi nem. Honnan tudsz kaját rendelni, ha nincs idő főzésre, hogyan lehet a leggyorsabban kiteregetni, milyen süti készül el leghamarabb. Két gyerekkel ez pontosan ugyanígy működik.
- És végül: mert a szereteted nem feleződik, hanem megduplázódik. És erre előbb-utóbb a nagyobb gyerek is rá fog jönni. Bízz magadban! És ne félj a testvérféltékenységtől - igen, lesz majd ilyen, hisz nem szakadhatsz ketté. De a nagytestvér is megérti majd, hogy az ő pozícióit nem fenyegeti a kicsi. Mert okos és értelmes. Akárcsak a szülei.
Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
Ha pedig velünk szeretnéd megosztani a gondolataidat, keress az oldalsó fülben található elérhetőségeken.
